Útmutató munkáltatóknak · Mt.
Munka törvénykönyve túlóra: a rendkívüli munkaidő szabályai munkáltatóknak
A túlórát a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) rendkívüli munkaidőnek nevezi. Szabályai főleg a 107–109., 113., 134., 135. és 143. §-ban vannak: mi számít rendkívüli munkaidőnek, évente mennyi rendelhető el, mikor kell írásban elrendelni, mennyi bérpótlék vagy szabadidő jár érte, és mit kell róla nyilvántartani.
- Évente elrendelhető túlóra
- 250 óra
- Önként vállalt túlmunka, írásbeli megállapodással
- +150 óra
- Bérpótlék vagy szabadidő
- 50%
- Heti pihenőnapon, munkaszüneti napon
- 100%
Az útmutató tulajdonosoknak, műszakvezetőknek, HR-eseknek és bérszámfejtőknek szól az építőiparban, gyártásban, logisztikában, takarításban és a szerviz területén, ahol a túlóra szinte minden héten előfordul. Minden szabálynál megadjuk a paragrafust a 2026. október 1-jétől hatályos szöveg alapján.
Mt. 107–108. §
Mi számít túlórának (rendkívüli munkaidőnek)?
Az Mt. 107. §-a szerint rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, a munkaidőkereten felüli munkaidő, elszámolási időszak alkalmazásakor az alapul szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, valamint az ügyelet tartama. A túlóra tehát nem csak a napi 8 órán felüli munka: túlóra az is, ha valaki a beosztásától eltérő időben dolgozik.
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni (108. § (1)). Baleset, elemi csapás, súlyos kár vagy az egészséget, környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzésére vagy elhárítására a rendkívüli munkaidő elrendelése nem korlátozott (108. § (2)). Munkaszüneti napon csak annak rendelhető el, aki rendes munkaidőben is foglalkoztatható ezen a napon, vagy az előbbi veszélyhelyzetekben (108. § (3)).
A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12, a heti legfeljebb 48 óra lehet, és ebbe a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani (99. § (2) és (5)). Egyenlőtlen beosztásnál a heti munkaidőt a munkaidőkeret tartama alatt, kollektív szerződés alapján legfeljebb 12 hónapon belül átlagban kell figyelembe venni (99. § (7)).
Mt. 109. és 135. §
Mennyi túlóra rendelhető el egy évben?
2019. január 1-je óta az éves túlórakeret két részből áll: az elrendelhető rendkívüli munkaidőből és az írásban önként vállalt túlmunkából. A munkavállaló az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást a naptári év végére felmondhatja.
A 109. § (3) szerint a keretet arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. Azt, hogy a kollektív szerződés szerinti 300 + 100 órát is arányosítani kell-e, a törvény kifejezetten nem mondja ki.
| Helyzet | Elrendelhető | Önként vállalt túlmunka | Összesen |
|---|---|---|---|
| Kollektív szerződés nélkül (109. § (1)–(2)) | 250 óra/év | legfeljebb 150 óra/év, írásbeli megállapodással | legfeljebb 400 óra |
| Kollektív szerződés alapján (135. § (3)) | legfeljebb 300 óra/év | legfeljebb 100 óra/év, írásbeli megállapodással | legfeljebb 400 óra |
| Baleset, elemi csapás, súlyos kár, közvetlen veszély (108. § (2)) | nem korlátozott | – | – |
Excelben vezeti a túlórát? A digitális munkaidő-nyilvántartás a munkakezdésből és -befejezésből automatikusan követi az éves keretet, a pótlékokat és a szabadidő határidejét.
Mt. 143. §
Túlórapótlék vagy szabadidő
A túlóra ellenértéke a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár (143. § (1)). A pótlék helyett munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidő is adható.
A bérpótlék számítási alapja az alapbér; havibérnél az órabér az általános teljes napi munkaidő esetén a havi alapbér 174-gyel osztva (139. § (2)–(3)).
| Mikor | Ami jár | Paragrafus |
|---|---|---|
| Beosztás szerinti napi munkaidőn felül, munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felül | 50% bérpótlék vagy legalább ugyanannyi szabadidő | 143. § (2)–(3) |
| Szabadidő esetén | Legalább a túlóra tartamával egyező szabadidő, erre az alapbér arányos része jár | 143. § (3) |
| Beosztás szerinti heti pihenőnapon | 100% bérpótlék, vagy 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot ad | 143. § (4) |
| Munkaszüneti napon | 100% bérpótlék | 143. § (5) |
| Mikor kell kiadni a szabadidőt | Legkésőbb a túlórát követő hónapban; egyenlőtlen beosztásnál a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak végéig; kereten felüli munkánál a következő keret végéig | 143. § (6) |
| Megállapodás alapján | Legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-ig | 143. § (7) |
Számítás lépésről lépésre
Példa: villanyszerelő brigád, két hosszabb nap
Egy villanyszerelő általános munkarendben dolgozik (hétfőtől péntekig, napi 8 óra), havi alapbére 520 000 Ft. A művezető kedden és csütörtökön is elrendel 3-3 óra túlórát egy határidős átadás miatt. A szerelő kérésére az elrendelés írásban történik.
A gyakorlatban a túlórára a ledolgozott órák alapbére és a 50%-os pótlék együtt jár (143. § (1)–(2)). A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés ennél kedvezőbb díjazást is előírhat; egyeztessen a bérszámfejtéssel.
| Lépés | Számítás | Eredmény |
|---|---|---|
| Rendkívüli munkaidő a héten | 2 nap × 3 óra (a beosztástól eltérő munkaidő, 107. § a)) | 6 óra |
| Napi és heti korlát | 11 óra/nap ≤ 12 óra; 46 óra/hét ≤ 48 óra | rendben |
| Órabér | 520 000 Ft / 174 | 2 988,51 Ft |
| A túlórákra járó alapbér | 6 × 2 988,51 Ft | 17 931 Ft |
| 50% bérpótlék | 6 × 2 988,51 Ft × 50% | 8 966 Ft |
| Pótlék helyett szabadidő (megállapodás esetén) | legalább 6 óra, legkésőbb a következő hónapban | 6 óra |
| Túlóráért járó összesen (pénzben) | 17 931 + 8 966 Ft | 26 897 Ft |
Mt. 93–99. §
Túlóra munkaidőkeretben
Munkaidőkeretben a munkáltató egy hosszabb időszakra határozza meg a teljesítendő munkaidőt (93. §). A keret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét; megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű és készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét; kollektív szerződés alapján, objektív, műszaki vagy munkaszervezési okból legfeljebb 36 hónap (94. §). A keret kezdő és befejező időpontját és a teljesítendő munkaidőt írásban meg kell határozni és közzé kell tenni (93. § (4)).
Keretben túlórának számít a beosztástól eltérő munka és a kereten felüli munka is (107. § a)–b)). A kereten felüli munkáért járó szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni (143. § (6)).
A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a napi munkaidő kezdete előtt legalább 168 órával írásban kell közölni, és előre nem látható körülmény esetén legalább 96 órával korábban lehet módosítani (97. § (4)–(5)). Ha a módosításra nincs idő, a beosztástól eltérő munka rendkívüli munkaidő.
- A 2027-es munkaidőkeret óraszámához a munkanapokat a 2027-es munkaidő-naptár alapján számolja; a hétköznapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni (93. § (2)).
- Kötetlen munkarendben (96. § (2)–(3)) és vezető állású munkavállalónál (208–209. §) a 93–112. § szabályai nem, vagy a munkaszerződés szerint eltérően alkalmazandók; hogy ilyenkor jár-e túlórapótlék, a törvény nem rendezi egyértelműen, ezért ezt a munkaszerződésben érdemes rögzíteni.
Mt. 113–114. §
Kinek nem rendelhető el túlóra?
Egyes munkavállalóknak a rendkívüli munkaidő egyáltalán nem rendelhető el, másoknak csak a hozzájárulásukkal.
- A munkavállalónak várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig nem rendelhető el (113. § (1) a)).
- A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak gyermeke hároméves koráig nem rendelhető el (113. § (1) b)), hároméves korától négyéves koráig csak a hozzájárulásával, a 108. § (2) szerinti veszélyhelyzetek kivételével (113. § (2)).
- Ha a munkáltató a munkakörre vagy a munkavállalóra egészségkárosító kockázatot állapított meg, nem rendelhető el (113. § (1) c)).
- Fiatal munkavállalónak (18 év alatt) nem rendelhető el (114. § (5) a)).
- Részmunkaidőseknél az éves keretet arányosan kell alkalmazni (109. § (3)).
Mt. 134. §
A túlóra nyilvántartása
A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint az önként vállalt túlmunka (109. § (2), 135. § (3)) alapján teljesített rendkívüli munkaidő tartamát (134. § (1)). A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is (134. § (2)).
A rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása úgy is vezethető, hogy a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztást a hónap végén igazolja, és a változást naprakészen feltünteti (134. § (3)). Az önként vállalt túlmunkáról és a hosszabb munkaidőről szóló megállapodásokat is nyilván kell tartani (134. § (4)).
- Munkakezdés és befejezés minden nap, minden munkavállalónál.
- A túlóra külön jelölve, az elrendelés dátumával és indokával.
- Az elrendelt és az önként vállalt túlóra éves összesítője.
- A túlóra ellentételezése: kifizetett pótlék vagy kiadott szabadidő és annak dátuma.
Munkaügyi ellenőrzés
Gyakori hibák a túlóra elszámolásában
A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását a munkaügyi hatóság ellenőrzi, és jogsértés esetén munkaügyi bírságot szabhat ki (1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről).
- A jelenléti ív minden napra „8–16”-ot mutat, miközben a brigád rendszeresen tovább dolgozik.
- A beosztás módosítása 96 órán belül történik, mégsem számolják el rendkívüli munkaidőként.
- Az önként vállalt túlmunkára nincs írásbeli megállapodás, így a 250 órán felüli túlóra jogellenes.
- A szabadidőt nem adják ki a következő hónapban vagy a munkaidőkeret végéig.
- Heti pihenőnapi munkánál 50%-os pótlékot fizetnek, pedig nem adtak másik pihenőnapot.
- Várandós vagy kisgyermekét egyedül nevelő munkavállalónak rendelnek el túlórát.
Ellenőrzőlista
Munkáltatói ellenőrzőlista a túlórához
Nézze át havonta, a bérszámfejtés lezárása előtt, és munkaügyi ellenőrzés előtt.
- A munkaidő-beosztást legalább 168 órával előre, írásban közli.
- A túlórát a munkavállaló kérésére írásban rendeli el.
- Munkavállalónként követi az éves 250 órás (kollektív szerződéssel 300 órás) keretet.
- A 250 órán felüli túlórához van írásbeli megállapodás az önként vállalt túlmunkáról.
- A napi 12 és heti 48 órás korlátot a túlórával együtt ellenőrzi.
- Eldöntötte, hogy pótlékot fizet vagy szabadidőt ad, és a szabadidőt határidőben kiadja.
- A nyilvántartásból naprakészen látszik a túlóra kezdete és vége.
- Védett munkavállalóknak (várandós, kisgyermekes egyedülálló, fiatal) nem rendel el túlórát.
Gyakori kérdések
Gyakori kérdések a túlóráról
Hány óra túlóra rendelhető el egy évben?+
Naptári évenként 250 óra (Mt. 109. § (1)). Írásbeli megállapodással ezen felül legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunka lehet (109. § (2)). Kollektív szerződés alapján legfeljebb 300 óra rendelhető el, és ezen felül legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunka (135. § (3)).
Mennyi a túlórapótlék?+
Általában 50% bérpótlék vagy legalább ugyanannyi szabadidő (143. § (2)–(3)). Beosztás szerinti heti pihenőnapon 100%, vagy 50%, ha a munkáltató másik pihenőnapot ad (143. § (4)); munkaszüneti napon 100% (143. § (5)).
Kötelező túlórázni?+
A munkáltató az éves kereten belül elrendelheti a rendkívüli munkaidőt; a munkavállaló kérésére ezt írásban kell megtennie (108. § (1)). A 250 órán felüli önként vállalt túlmunkához viszont írásbeli megállapodás kell, amelyet a munkavállaló az év végére felmondhat (109. § (2)).
Adható szabadidő a túlórapótlék helyett?+
Igen, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ezt lehetővé teszi. A szabadidő nem lehet kevesebb a túlóra tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár (143. § (2)–(3)). Legkésőbb a túlórát követő hónapban, munkaidőkeretben a keret végéig kell kiadni (143. § (6)).
Mi számít túlórának munkaidőkeretben?+
A beosztástól eltérő munka és a munkaidőkereten felüli munka (107. § a)–b)). Ha a dolgozó a beosztása szerint egyik nap 10 órát dolgozik, az nem túlóra; ha a beosztásában 8 óra szerepel, és 10 órát dolgozik, akkor 2 óra rendkívüli munkaidő.
Hogyan kell a túlórát nyilvántartani?+
A rendkívüli munkaidő tartamát, valamint kezdő és befejező időpontját naprakészen kell nyilvántartani (134. § (1)–(2)), külön jelölve az önként vállalt túlmunka alapján teljesített órákat. A nyilvántartás a hónap végén igazolt beosztással és a változások naprakész feltüntetésével is vezethető (134. § (3)).
Részmunkaidősnek is elrendelhető túlóra?+
Igen, de az éves keretet arányosan kell alkalmazni (109. § (3)). Például félállásban évi 125 óra rendelhető el.
Túlóra és szabadidő-egyenleg automatikusan
Az EasyHours-ban a dolgozók mobilon vagy közös tableten rögzítik a munkakezdést és -befejezést. A túlórát és a szabadidőt az Ön szabályai szerint számolja, a ledolgozott órákat a munkaidőkeret teljes időszakára a normához méri, a havi összesítő pedig Excelben, CSV-ben vagy PDF-ben exportálható a bérszámfejtéshez.
Hasznos oldalak
- A munkaidő-nyilvántartás szabályai · Mit kell nyilvántartani az Mt. 134. §-a szerint, és kötelező-e a jelenléti ív.
- Digitális munkaidő-nyilvántartás · Munkakezdés és befejezés mobilon, vezetői jóváhagyás, havi export.
- Munkaidő-nyilvántartás Excel · Havi és heti nyilvántartás Excelben, óra- és túlóraszámítással.
- Munkaidő-beosztás minta · Heti és havi beosztás minta Excelben és PDF-ben.
- Munkaidő naptár 2027 · Munkanapok és munkaórák havonta a munkaidőkeret tervezéséhez.
Hivatalos források
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2026. október 1-jétől hatályos szöveg: 93–99., 107–109., 113–114., 134–135., 143. § (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2018. évi CXVI. törvény: az önként vállalt túlmunka és a 36 hónapos munkaidőkeret bevezetése (Nemzeti Jogszabálytár)
- 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (Nemzeti Jogszabálytár)
Jogszabály alapján ellenőrizve: 2026. október 3.. Általános tájékoztatás munkáltatóknak, a hatályos jogszabályszöveg alapján ellenőrizve. A kollektív szerződés és a munkaszerződés eltérő szabályokat tartalmazhat; egyedi esetben kérje munkajogász vagy bérszámfejtő tanácsát.